[LAP TETEJÉRE]

Úticélok

[LAP TETEJÉRE]

München - Oktoberfest

Mi jut eszünkbe az őszről és a sörről? Minden harmadik európai embernek – de minden német lakosnak – az Oktoberfest. A világhírű müncheni sörfesztivál minden évben szeptember végétől október első hétvégéjéig rendezik több millió résztvevővel.

De hogyan alakult ki ez a közel 6,5 millió látogatót vonzó mulatság?

Az Oktoberfest alapötlete, bármennyire is meglepő, nem egy uralkodótól vagy éppen minisztertől származik. Egy polgári származású katonatiszt fejéből pattant ki az ötlet, hogy Ludwig bajor koronaherceg és Terézia hercegnő frigyét nagy lóverseny szervezésével ünnepeljék meg. A királynak is nagyon megtetszett ez a felvetés, így 1810. október 17-én megtartották az első mulatságot a Terézia Réten. Az esemény helyszínéről a helyiek azóta is csak "Wiesn"-nek, azaz Rétnek nevezik az Oktoberfestet. Az első fesztivál sikere után München város vezetése ígéretet tett, hogy évente megrendezik a hagyományteremtő ünnepséget. Az ígéretet többnyire betartották, hiszen az elmúlt közel kétszáz évben csupán 22 alkalommal maradt el az őszi fesztivál. Az 1810-es években még csupán néhány talponállóból állt az Oktoberfest, és még sört sem lehetett kapni. Amikor a város közigazgatása néhány évvel később engedélyezte a sörfogyasztást a Rét területén, egyre több fából tákolt bódé, majd óriási sörsátrak vették át a talponállók helyét a Terézia Réten. Nagy koccintásra adott okot az Oktoberfest védőszentjének, Bavaria 20 méter magas szobrának felavatása 1850-ben, majd 1880-ban az elektromos áram bevezetése a Rétre. Így történt tehát, hogy az eleinte néhány sátorból álló rendezvény az évek során egy óriási, nemzetközi sörös mulatsággá nőtte ki magát, és idén már 14 nagy- valamint 19 kis- és közepes méretű sátorban várják a vendégeket.

 

Programok az Oktoberfesten

A "Wiesn" és egyben a világ egyik legnagyobb sátra, a 82 méter hosszú és 62 méter széles Hofbräu-sátor. Területe 5 084 négyzetméter, kertje 2 000 négyzetméteren terül el, ahol közel 10 000 ülőhely és további 1000 állóhely áll rendelkezésre. Ez az egyetlen olyan sátor ahol közvetlenül a színpad előtt külön parkett várja a táncoslábúakat. A Hofbräu-sátor különlegességét a 6 mázsa komlószálból készült dekoráció adja, egyedi atmoszférája pedig abból adódik, hogy a tipikus bajor hangulatot és életérzést tökéletesen ötvözni tudja nemzetközi elemekkel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy a Hofbräu-sátrat az Oktoberfestre látogató külföldiek kedvenc sátraként tartják számon évek óta. A sörsátrakon kívül ma már számos más szórakozási lehetőség, például óriáskerék, ember nagyságú bábszínház vagy zsákbamacska is várja a látogatókat. A nagy sátrakban esténként bohócok valamint farsangi- és népviseleti ruhákba öltözött fellépők szórakoztatják a vendégeket, majd felcsendül a sramli, és percek alatt hatalmas mulatság keretében osztoznak a felhőtlen jókedvben a résztvevők. Az Oktoberfest napjainkban immár egy hatalmas nemzetközi összejövetel, ahol együtt koccintanak számos ország képviselői is. Még a sztárok sem hagyják ki a mulatságot, tavaly például David Copperfield és Paris Hilton is tiszteletét tette a réten. Ennek a szerteáradó jókedvnek és a hamisítatlan bajor életérzésnek köszönhető, hogy a sörünnep ideje alatt évente közel 6,5 millióan látogatnak el a müncheni Terézia Rétre.

 

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók Münchenben

[LAP TETEJÉRE]

Frauenkirche

München legfőbb jelképe. A vörös téglából épült remekműhöz a görbe Augustinersrtassén jutunk el. A templom építőmestere a legenda szerint az ördöggel szövetkezett - az ördög több alkalommal is eljött érte, de a mester mindig arra hivatkozott, hogy még nincsen készen a mű, az ablakok hiányoznak. Hogy az ördög mit láthatott, azt mi is megtapasztalhatjuk: "lábnyoma" a főbejárat mögött látható a padlón, innen az oldalsó ablakok egyikét sem látni, mivel az oszlopok mindegyiket eltakarják.

[LAP TETEJÉRE]

Főtér

A város főterének meghatározó épülete a városháza. A neogótikus épület 1908-ra készült el, tornyában minden nap 11 órakor órajáték kezdődik - szemtanúi lehetünk V. Vilmos hetedhéthatárra szóló lakodalmának az életnagyságú, mozgó bábfigurák előadásában. A tér keleti felén áll a régi városháza; érdekesség, hogy a tövében a veronai Júlia-szobor másolata látható. A régi városháza melletti Péter-templom 96 méter magas tornyából lenyűgöző panoráma tárul elénk. A templomtól egy utcányira találjuk a hangulatos kis teret, a Viktualienmarkt-ot, München zöldségpiacát.

[LAP TETEJÉRE]

Királyi vár

A város egyik legöregebb épülete. Eredete a XIII. századig nyúlik vissza, 1253-ban építtette Szigorú Lajos. Igazi mesebeli lovagvár, égbe szökő tornyokkal, macskaköves udvarral. Az udvari homlokzat éke a karcsú tornyú, háromszintes festett faerkély. Érdemes megfigyelnünk a fal festését, a kockás mintázat a bajor zászlót idézi.

[LAP TETEJÉRE]

Királyi palota

Az épület a folyamatos átépítések és bővítések következtében az egymást követő stíluskorszakok jellegzetességeit hordozza. Európában egyedülálló módon, a reneszánsz, barokk, rokokó és klasszicista elemek egyaránt megtalálhatóak az épületkomplexumban. A reneszánsz korban épült V. Albrecht antik szoborgyűjteménye és könyvtára számára a 66 méter hosszú, freskókkal díszített csarnok, az "Antiquarium". A palota kertje az olasz reneszánsz parkok hangulatát idézi. Az 1600-as évektől nagyszabású bővítés vette kezdetét, ekkor alkották meg Károly Alb ert, a későbbi német-római császár pazar berendezésű szobáit, valamint a két udvari kápolnát. Déli szárnya a XIX. században készült el, a firenzei Palazzo Pitti mintájára.

[LAP TETEJÉRE]

Reneszánsz épületek, templomok

Jelentős reneszánsz építmény a városban a Szent Mihály templom, amely a legnagyobb reneszánsz stílusú templom az Alpoktól északra, az Alte Akademie (magyarul régi akadémia), vagy ilyen a Müncheni Rezidencia egyik épületrésze is. A Maxburgból, amely egy reneszánsz városi palota, csak a tornya maradt meg a II. világháborús bombázások miatt. A legkorábbi barokk templom a Karmelitenkirche, amely ma már nem funkcionál templomként. A Theatinerkirche építésével beköltözött az olasz barokk a városba, amely évtizedekre meghatározta München építészetét, míg a francia Joseph Effner és azidősebbik François de Cuvilliés udvari építőmester nem lett. A délnémet barokk fő művei a városban a Nymphenburgi és a Schleißheimi kastély. Lényegesen kisebb az ugyanabban az időben épített Fürstenriedi kastély a város délnyugati részén. A Sendlingi kapu közelében áll az Asamkirche, melynek belsejét már a késő barokkban alakították ki. Bajorország első rokokó temploma, a Szent Anna templom a belvárosban található. A legjelentősebb rokokó stílusú templom a belvároson kívűl a Berg am Laim városrészben található Szent Mihály templom. Szintén rokokó stílusú az Amalienburg a Nymphenburgi kastélyparkban.

[LAP TETEJÉRE]

19. századi épületek

A klasszicizmus legjelentősebb épülete a városban a Nationaltheater (Nemzeti Színház) a rezidencia közelében. A legjelentősebb építész Leo von Klenze és Friedrich von Gärtner volt. A rezidenciától nyugat felé, a Briennerstraße a Karolinenplatzon keresztül vezet a Glyptothekhez, amelyben görög és római emlékeket tartanak. Észak felé, Schwabingba vezet a Ludwigstraße, amely a Feldherrnhalle és a Siegestor között kezdődik. Ezen az úton van a Bajor Állami Könyvtár, a Szent Lajos templom, és a Lajos Miksa Egyetem. Ezek az épületek mind klasszicista stílusúak, ahogyan a Bavaria szobor is a Theresienwiesé-n a Ruhmeshalle előtt. A rezidenciától délre, az operaház előtt kezdődik a Maximilianstraße, amely az Isaron át kelet felé vezet, a Maximilianeumig, a Bajor Állami Tanács székhelyéig. A Maximilianstraßé-n sok klasszicista épület található, ma elegáns bevásárlóutca. Ettől nem messze északra található Prinzregentenstraße, amelyen a Bajor Nemzeti Múzeum is helyet kapott. Ez átvezet az Isaron és a túloldalon az út megkerüli a Friedensengelt (magyarul a Béke angyala). A 19. század közepén megjelentek a városban az üvegből és vasból készült épületek, mint például az Üvegpalota, amelyet kiállításokra használták 1931-ig, amikor az épület teljesen leégett. A századforduló előtt sok templomot és egyéb épületet építették a historizmus jegyeiben, mint a neogótikus Új Városháza a Marienplatzon, a neobarokk Igazságügyi palota és a neoreneszánsz Képzőművészeti Akadémia Schwabingbaan. A városrészben több szecessziós lakóház is található. Nem messze a Deutsches Museumtól, az 1901-ben elkészült szecessziós Müllersches Volksbad München legrégibb ma is üzemelő uszodája.

[LAP TETEJÉRE]

Modern épületek

1924 és 1929 között épült fel Moosachban a Borstei lakónegyed, amely ma már műemlékvédelem alatt áll. A nemzetiszocializmus alatt építették többek között a Művészetek Házát és a pártépületet a Königsplatzon. A második világháborúban München épületeinek nagy része vagy megsérült, vagy teljesen tönkrement 66 légitámadás következtében. Legjobban a vasútállomás környéke, az Altstadt és Schwabing rongálódott meg. Az épületek mindössze 2,5%-a maradt sértetlen. Szinte minden történelmi épületet, amely ma is hozzátartozik a városképhez, a háború után a régi terveik alapján újjáépítettek. A második világháború utáni évtizedekben kevés jelentős modern épületet építettek. Az 1990-es évektől azonban sok új épület készült, úgy mint a Jézus Szíve templom (Herz-Jesu-Kirche). Emellett több új sportstadiont is építettek az utóbbi időkben. Münchenben viszonylag kevés magasház található, legtöbbjük, az Altes Technisches Rathaus kivételével, a belvároson kívűl áll. Az egyik legérdekesebb kinézetű épület a városban a négy hengernek nevezett BMW főigazgatósági épület. Közvetlenül mellette található a 2007 októberében megnyílt futurisztikus BMW Welt. A belvárostól keletre áll a Hypo-ház, a HypoVereinsbank igazgatósági épülete, északra, Schwabingban a Highlight Towers nevű irodaház. 146 méterrel az Olympiaparktól nyugatra lévő Hochhaus Uptown München a város legmagasabb épülete. 2006. november 9-én a belvárosban, a Szent Jakob téren nyitották meg a modern stílusú Müncheni Zsidó Központot. Alétesítmény magába foglalja az új Ohel Jakob nevű főzsinagógát, a Müncheni Izraelita Hitközség közösségi házát, és a 2007. március 22-én megnyílt Müncheni Zsidó Múzeumot. Az 1990-es évek legnagyobb városépítészeti projektje Münchenben a keleti részen fekvő Messestadt Riem városrész kialakítása volt a régi repülőtér helyén. Nagy része mára már elkészült, az építkezések várhatóan 2013-ban fejeződnek be. A városrészben sok zöldterület és modern köztéri műalkotás is helyet kapott. A koncepció több német várostervezési díjat is kapott.

[LAP TETEJÉRE]

Nymphenburg

München nyugati részén, a belvárostól távolabb, hatalmas parkban helyezkedik el a Nymphenburg-kastély. Érdemes a Hubertus-kút felől gyalogosan megközelíteni, a másfél kilométer hosszú Schlosskanal partján. Télen a csatorna befagyott vizét a korcsolyázók veszik birtokukba. A XVIII. századi, 700 méter széles (!) épület Németország egyik legimpozánsabb barokk kastélya. Az épület belsejét a barokk és a rokokó tobzódása jellemzi, freskókkal, szobrokkal, gazdagon díszített bútorokkal. Dísztermében tartják nyaranta az ünnepi játékokat, ahol a kor zenéje csendül fel. A kastély déli szárnyában a bajor uralkodók díszhintóit tekinthetjük meg. A tavakkal díszített parkban további három kastély áll, a rokokó Amalienburg, a Fürdőpalota és a nyolcszögletű teaház, a Pagoda-kastély.

[LAP TETEJÉRE]

Közparkok

A város legrégibb parkja a rezidenciához tartozó Hofgarten, amelyet még a reneszánsz korban építették. Északkeletre ettől van az 1789-ben megnyitott Englischer Garten (magyarul angolkert), amely München városközpontjától a szinte város északi határáig terjedt. 3,7 km²-es területével nagyobb a New York-i Central Parknál, vagy a londoni Hyde Parknál. A belváros nyugati részén, a Károly-tértől nyugatra található a Régi Botanikus Kert, amelynek helyén leégéséig az Üvegpalota állt. Nyugatra a nagy nymphenburgi kastélyparkot francia stílusba építették. A parkot északról a Müncheni Botanikus kert határolja, amely 22 hektáros területével és évi 400 000 látogatóval Németország legjelentősebb botanikus kertje. Nymphenburgtól délkeletre fekszik a Hirschgarten. A München északi határán lévő schleißheimi kastélyparkban három kastély is található. A park egyike Németország megmaradt nagy barokk parkjainak. Emellett szintén jelentős zöldterület az Olympiapark, amelyben helyet kapott az Olimpiató és az Olimpiai hegy is. Az Olimpiai Parkon kívül még sok park és zöldterület található a városban, mint például a Luitpoldpark, a Westpark, és az Ostpark. München keleti részén, a régi repülőtér helyén kialakított Messestadt Riem városrészben, az új Riemer Parkban rendezték a német kertbemutatót, a Bundesgartenschau-t 2005-ben.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

• Alte Pinakothek (Régi Képtár)
• Alpines Museum (Alpesi Múzeum)
• Anthropologische Staatssammlung (Antropóligai Gyűjtemény)
• Archäologische Staatssammlung (Archeológiai Gyűjtemény)
• Bayerisches Nationalmuseum (Bajor Nemzeti Múzeum)
• Bier- und Oktoberfestmuseum (Sör- és Oktoberfestmúzeum)
• Botanische Staatssammlung (Növénygyűjtemény)
• BMW-Galéria
• BMW-Múzeum
• Deutsches Brauereimuseum (Német Sörfőzdemúzeum)
• Deutsches Jagd- und Fischereimuseum (Német Vadászati- és Halászati Múzeum)
• Deutsches Museum (Német Múzeum)
• Deutsches Theatermuseum (Német Színházmúzeum)
• Die Neue Sammlung (Új Gyűjtemény)
• Geologisches Museum München (Müncheni Geológiai Múzeum)
• Glyptothek – ókori görög és római emlékek
• Haus der Kunst (Művészetek Háza)
• Historisches Nähmaschinen- und Bügeleisenmuseum (Varrógép- és Vasalómúzeum)
• Kunsthalle der Hypo-Kulturstiftung
• Kartoffelmuseum (Burgonyamúzeum)
• Lenbachhaus
• Marstallmuseum
• Münchner Stadtmuseum (Müncheni Városi Múzeum)
• Museum für Abgüsse Klassischer Bildwerke
• Museum Mensch und Natur – (Ember- és Természetmúzeum)
• Museum Reich der Kristalle (A Kristályok Birodalmának Múzeuma)
• Neue Pinakothek (Új Képtár)
• Paläontologisches Museum (Paleontológiai Múzeum)
• Pinakothek der Moderne (Modern Képtár)
• Porzellanmuseum (Porcelánmúzeum)
• Münchner Residenz (Müncheni Rezidencia)
• Ruhmeshalle – emlékező terem
• Schackgalerie (Sakkgaléria)
• SiemensForum München (Müncheni Siemens Fórum)
• Staatliche Antikensammlungen (Antik Gyűjtemény)
• Staatliche Graphische Sammlung München (Müncheni Grafikai Gyűjtemény)
• Staatliche Münzsammlung München (Müncheni Érmegyűjtemény)
• Staatliche Naturwissenschaftliche Sammlungen Bayerns (Bajor Természettudományi Gyűjtemény)
• Staatliches Museum Ägyptischer Kunst (Állami Egyiptomi Művészeti Gyűjtemény)
• Staatliches Museum für Völkerkunde (Néprajzi Gyűjtemény)
• Staatssammlung für Geologie und Paläontologie (Geológiai és Paleontológiai Gyűjtemény)
• Valentin-Museum (Valentin Múzeum)
• Villa Stuck (Stuck-villa)
• Zählermuseum (Számológépmúzeum)
• Zentrum für Außergewöhnliche Museen – kivételes múzeumok központja
• Zoologische Staatssammlung (Zoológiai Gyűjetmény)

 

Németország további látnivalóiról részletes leírást talál a http://www.nemetorszagiutazas.hu/tourinfo_nemetorszag_utazaskozben.html oldalon.

[LAP TETEJÉRE]

Prága

Prágát gyakran hívják "száztornyú városnak", "arany városnak", vagy egyszerűen a városok királynőjének. Történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította. Az "arany Prága" név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347-78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár alatt nevezték el "aranynak". Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket. 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része.

 

[LAP TETEJÉRE]

Óváros (Staré Město)

Területén a 10. század elején apró, szétszórt települések keletkeztek, melyek fejlődését három főútvonal segítette elő, az utak mentén bajor kereskedők telepedtek le. Itt találtak menedéket az idegenből érkezett kereskedők, a királyi udvar piac-udvara az ő számukra volt fenntartva. A piac körüli telepek egyetlen községgé egyesültek, s ekkor emelték a városfalakat is, majd az egész negyed városi rangot kapott a királytól. A terület a 15. században érte el fejlődése fénypontját. A huszita mozgalomban a kelyhesek központja volt. 1784-ben az egységes Prága központja. Jókai szerint "egyetlen nagyszabású múzeum".

 

[LAP TETEJÉRE]

Josefov

Josefov, más néven Zsidóváros az Óvároshoz kapcsolódó városrész. A negyedet a Pařížská utca osztja két részre. Az elnevezést II. József császárról kapta, annak toleranciáját és liberális szellemiségét tisztelték meg vele. Zsidók a 10. század óta élnek Prágában, a 16. században egy ideig a keleti zsidók és a nyugati, Spanyolországból kimenekült szefárdok találkozóhelye lett a városnak e negyede. Legfontosabb épületei, emlékei: Maisel-zsinagóga, Pinkász-zsinagóga, Régi-új zsinagóga, Magas zsinagóga az Állami Zsidó Múzeummal, Klausz-zsinagóga, Spanyol zsinagóga, Franz Kafka szülőháza, Zsidó Tanácsháza, Régi zsidó temető, az Iparművészeti Múzeum (UPM), és kissé északnyugat felé a Szent Ágnes-kolostor.

 

[LAP TETEJÉRE]

Újváros (Nové Město)

A IV. Károly császár által alapított városrész 1348-ban született. Központja a Vencel tér, több történelmi esemény színtere, ezt zárja le déli irányból a Nemzeti Múzeum palotaszerű épülettömbje. Jeles emléke még e városrésznek a Rendezvények háza (Reprezentációs ház), a Nemzeti Színház és az újvárosi városháza. Figyelemre méltó modern alkotás Frank Gehry Fred and Ginger becenévvel illetett üvegpalotája a Moldva partján, Václav Havel egykori lakhelyének közelében.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hradzsin-negyed (Hradčany)

A tulajdonképpeni várnegyed. Látnivalói a barokk kapun bejutva, ahol Szent Norbert szobra áll: Szent Rókus-templom, Strahovi Kolostor, Loretói Szűz Mária-templom, Černín-palota, Hradzsin tér, Érseki palota, Schwarzenberg-palota és Sarm-palota (szemben), Toscanai Palota vagy Külügyminisztérium, Martinic-palota, Sternberg-palota a Nemzeti Galériával, Hradzsin (maga a Vár) a Szent Vitus székesegyházzal és a Királyi Palotával, a Szent György-bazilikával és kolostorral, az Arany utcácskával és a Daliborka toronnyal. A vár kertek sorával egészül ki. Szintén a Hradzsinban látható a 14. században élt és alkotott Kolozsvári-testvérek egyetlen megmaradt szobra, amely Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja (a szobornak vannak másolatai Budapesten és Kolozsváron).

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisoldal (Malá Strana)

Az Óvárossal szemben, a Moldva túlpartján fekvő városrész, ahová a Károly hídon át juthatunk el a legkönnyebben. Itt tekinthetjük meg a barokk építészet legszebb prágai remekeit. Épületei a 18. század óta változatlanul maradtak fenn. Zegzugos utcái középkori nyomvonal mentén alakultak ki. Itt áll a két prágai Szent Miklós-templom egyike, a Szent Tamás-templom, a Wallenstein-palota, a Lichtenstein-palota, s itt található a hangulatos Kisoldali tér. A német nagykövetség a Lobkovitz-palotában, az olasz követség pedig a Thun-Hohenstein-palotában kapott helyet. A kisoldali Petřin-hegyre (magyarul: Lőrinc-hegy, de ezt kevésbé használják) sikló visz fel, itt áll az Éhségfal, a Csillagvizsgáló és egy kilátó.

 

[LAP TETEJÉRE]

Krakkó

[LAP TETEJÉRE]

Wawel domb

A domb a miocén korban (25-5 millió éve) keletkezett vetődéssel, jura időből származó mészkőből épül fel. A mészkő erősen karsztosodott, barlang is kialakult a domb oldalában (lásd: Smocza Jama - A sárkány barlangja). A wawel szó lengyelül vízmosásos szakadékot jelent, amely arra utalhat, hogy egykor egy földcsuszamlás két részre osztotta a dombot. Más elmélet szerint a wawel szó alatt mocsaras helyből kiemelkedő dombot kell érteni. A dombon történelmi épületek csoportja található:

• Királyi palota
• A waweli székesegyház

Az épület-komplexumot bástyarendszer, várfalak veszik körül. Az épületek, építmények többsége a középkorban illetve a reneszánsz korban épült, a középkorban a Wawelből irányították a lengyel államot. A Lengyel-litván unió megalakítása után a Wawel lett Európa egyik legnagyobb államalakulatának a központja. Ezt a státuszát csak a 17. században veszítette el, amikor Lengyelország fővárosává Varsó vált. Lengyelország feldarabolása után a Wawel az elveszett lengyel állam szimbólumává vált, demonstrációk, politikai akciók és találkozók állandó helyszíne lett.

[LAP TETEJÉRE]

Királyi Palota

A lengyel királyok egykori székhelye a Visztula fölé emelkedő dombon található, az óvárostól délre. A 9. században szláv törzsek telepedtek le a területen, az őket egyesítő lengyel Piaszt uralkodóház alapított itt először püspökséget, és építtetett templomokat. Vitéz Boleszláv uralkodó kezdte meg a terület megerősítését és a mai székesegyház elődjének építését. A 14. században épült ki a terület, Öreg Zsigmond uralkodása alatt vált az egyik legrangosabb, legékesebb európai palota-együttessé. A 17. század elején Varsó fővárossá válásával elvesztette fontosságát, a zavaros lengyel évszázadok alatt többször kifosztották, majd az ország felosztása után, 1846-tól osztrák katonák kaszárnyája lett.
1905-ben kezdődött el a palota restaurálása, de a közelgő világháborúk miatt nem sok ideje volt az országnak az egykori uralkodói székhely eredeti állapotának visszaállítására. A második világháborúban a megszálló náci kormányzó rendezte be itt irodáit és rezidenciáját. Szerencsére az elmenekülő lengyel kormánynak sikerült a Wawel legértékesebb műkincseit külföldre, főleg Kanadába szállítani. 1945ben, a felszabadító szovjet csapatok elől menekülve a nácik aláaknázták az egész épületcsoportot, de felrobbantani már nem tudták. Azóta az ország műemlékvédelme óriási munkával, teljes pompájában helyreállította ezt a nagyszerű műemléket.

Díszudvar
A királyi palotában egy háromszintes árkádos reneszánsz stílusú belsőudvar található, melyet Francesco Fiorentino építészmester tervezett, akit Budáról hívtak a Wawel kialakítására. A királyi palota második emeleti keleti szárnyán megmaradtak az eredeti festett frízek, melyek római császárokat ábrázolnak. A nagy méretű belső díszudvarában a középkorban számos bált, ünnepélyt, fogadást szerveztek. Itt volt a vitézi tornák színhelye is.

Lakótornyok
A királyi palotához négy lakótorony tartozik, a gótikus stílusú Dán-torony, Jordanka-torony és a Tyúkláb-bástya illetve a korabarokk stílusú Zsigmond-torony.

A királyi palota múzeuma
Miután a lengyelek visszaszerezték a várat az osztrák uralom alól, a vár felújítása után azonnal múzeumot alapítottak, igyekeztek többb egykori műtárgyat visszaszerezni és kiállítani.

Fegyvertár
A palota földszintje ma a fegyvermúzeumnak ad helyet. Számos korabeli nyílpuska, pallos, kard, sodronying, páncél, pajzs és ágyú van kiállítva.

Királyi magánlakosztályok
A palota eredeti termeit, királyi lakosztályai (Królewskie apartamenty prywatne) eredeti állapotukban újították fel illetve maradtak meg. Számos kora újkori szőttes, flandriai gobelin falikárpit, szőnyeg, festmény, bútor, falióra, porcelán van kiállítva a termekben. A legtöbb flamand-arras típusú faliszőnyegeket Zsigmond Ágost hozatta a lakosztályokba.

Dísztermek
A dísztermekben fogadták a középkorban az külföldi államok követeit, illetve voltak az uralkodó tróntermei. Számos faliszőnyeg, monumentális festmény, bútor maradt meg, a berendezés többsége a 16-17. századból származik. A Követfogadó terem a dísztermek egyike, "fejek termének" is nevezik, mert a mennyezetet egyedülálló módon 194 faragott fej díszítette, amelyből napjaikra 30 maradt meg. Említésre méltó a Sas-terem, ahol számos festmény, lovas kép van kiállítva. A palota legnagyobb terme a Szenátori ülésterem, itt tanácskozott a nemesi országgyűlés.

Kincstár
A Zsigmond-torony ad helyet a kincstárnak, itt őrzik a lengyel királyok koronázási jelvényeit, 14-18. századi ékszereket, díszes kardokat. A kincstár része a Hedvig-Jagelló-terem is, ahol a lengyelek nemzeti ereklyéje, a Szczerbiac (csorba kard), mely a 14. század óta a lengyel királyok koronázási pallosa.

[LAP TETEJÉRE]

Wawel sárkánya

A Wawel sárkánya vagy lengyelül a Smok Wawelski egy lengyel népi hagyományokból ismert szörny, mely a legenda szerint a Wawel-domb barlangjában, a Visztula folyó mellett, Krakkóban élt. A szörny a város megalapítása előtt pusztította a vidéket.

A Wawel-katedrálisban található egy szobor a sárkányról, amely emléket állít Krakus hercegnek, aki megalapította a várost és palotát emelt a sárkány barlangja fölé. A Sárkány-barlang napjainkban kedvelt turista látványosság.

A legendás mese szerint Krak herceg uralkodása idején az ismeretlenségből egy szörny tűnt fel és a Wawel-domb barlangrendszerében telepedett meg. Gyíkszerű, rövid lábú, éles fűrészfarkú lény volt, amely éjszakánként a falvakat járta és a baromfiállományt, kerteket, földeket tönkretette. Krak elrendelte, hogy a barlang bejárata elé mindenki élelmet vigyen, ám ez is kevésnek bizonyult és a sárkány tovább garázdálkodott a környéken. Végül egy leleményes cipész mester - Skuba Dratewka - egy birkabőrt kitömött szurokkal és kénnel, amit a sárkány megevett és szörnyű szomját oltva a Visztula folyóhoz ment, ahol olyan sokat ivott, hogy végezetül nagy robajjal szétrobbant. Krakus a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány bőréből.

A legenda másik változata szerint a sárkány békében élt a barlangjában, egészen addig, amíg Krakkó városa évente háromszáz ifjú szüzet adományozott neki. Miután ezt magtagadták, elkezdte pusztítani a vidéket, majd a legenda előző változathoz hasonlóan itt is egy cipészmester ölte meg.

1970-ben Bronisław Chromy acél szobrát állították fel a Sárkány-barlang előtt, a szobor hatlábú sárkányt formál, öt percenként tüzet lövel ki a szájából.

[LAP TETEJÉRE]

Zsigmond harang

A Zsigmond-harang (lengyelül: Dzwon Zygmunta) nevét I. Öreg Zsigmondról kapta, a harang a Waweli katedrális Zsigmond-tornyábanban van felfüggesztve Krakkóban, Lengyelországban.

1520-ban Hans Beham készítette a lengyel hadsereg katonáinak megolvasztott fegyvereiből. Beham Nürnbergből érkezett a városba és a Wawel központjában a Florián-kapu közelében alakította ki műhelyét, a harangot is itt öntötte.

A harangot csak a legfontosabb események bekövetkezésekor szólaltatják meg, így pl. új pápa megválasztásánál, a háború kitörésekor vagy fegyverszünetkor, békekötéskor. Utoljára 2006-ban szólalt meg, amikor XVI. Benedek pápa Krakkóba érkezett. A harang megszólaltatásához 8-12 ember szükséges.

A harang átmérője 2,424 méter, a tömege 10 980 kg. A harang 196 Hz-en szól, a magassága 1,99 méter, a vastagsága 7-21 cm között van, térfogata 1,2 m³, anyaga bronz (80% réz, 20% ón). A harangon olvasható készítési dátuma, "MDXX", látható még rajta Zsigmond király arcképe, két címer (Lengyelország és Litvánia). A harang másik oldalán Szent Szaniszló ábrázolása található. Zsigmond király képe alatt az alkotó neve (HANS BEHAM VON NUREMBERG), Szent Szaniszló képe alatt pedig latin nyelven (JOHANNES BOHEMUS DES NUREMBERGENSIS) olvasható.

[LAP TETEJÉRE]

Jordanka torony

A Jordanka-torony (lengyelül: Wieża Jordanka) a krakkói Wawel királyi palotájának egyik lakótornya, a palota keleti szárnyán épült gótikus stílusban. A 14. században építették Nagy Kázmér lengyel király utasítására. Eredetileg védelmi célokat szolgált, később ezt a funkcióját elvesztette. 1520 és 1533 között a torony felső részét átépítették. Napjainkban a királyi palota múzeumának része, több mint 60 gótikus és reneszánsz olasz festmény van kiállítva benne.

[LAP TETEJÉRE]

Stare Miasto

Krakkó történelmi központja (lengyelül: Stare Miasto) Lengyelország legismertebb óvárosa, Krakkóban, Lengyelország régi fővárosában.

[LAP TETEJÉRE]

Rynek Glówny – Főtér

Több mint hét évszázada ez a fél négyzetkilométeres térség Krakkó központja. Az 1257es tatárjárást követően kapott a város szabad városi jogot, ekkor épült ki szabályos belvárosa és városfalai. A Rynek Glówny egyike Európa legnagyobb tereinek, egész évben pezsgő élettel, lépten-nyomon kávézók teraszaival, ma is működő virágpiaccal, éttermekkel, múzeumokkal, és gyönyörű történelmi látnivalókkal.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalói:

Posztócsarnok – Sukiennicze

A főtér közepét elfoglaló, majd 100 méter hosszú épület eredetileg a 14. században épült. A gótikus vásárcsarnokot tűzvész pusztította el, mai reneszánsz megjelenését itáliai mestereknek köszönheti. Emeletén dísztermeket alakítottak ki, melyek ma a Lengyel Festők Képtára gyűjteménynek adnak otthont. A földszinti csarnokban ma vásárt találunk, lengyel és krakkói kézműves különlegességekkel.

Városháza tornya

A 14. században épített, és az 1800as években lebontott Városháza egyetlen megmaradt része a barokk kupolával díszített gótikus torony. A Történeti Múzeum egyik gyűjteményét találjuk itt, pincéje hangulatos borozónak ad otthont.

Szent Adalbert-templom

Pici román stílusú templom, a tér kialakítása előtti időkből származik, ma szinte elvész benne. Az itt álló 11. századi fatemplomban Szent Adalbert püspök misézett, aki Szent István keresztelője volt. Ma barokk stílusú kiegészítéseket találunk a templomon.

Mickiewicz-emlékmű

1898ban készült a nagy lengyel romantikus költő, Mickiewicz emlékére. A megszállás évei alatt a nácik első dolga volt elpusztítani, hiszen törekedtek a nemzeti öntudat megtörésére is. A felszabadulás után a krakkóiak első dolga volt a szoborcsoportot eredeti formájában visszaállítani.

Megragadó szépsége rendellenességében rejlik, ugyanis tornyai nem egyformák. A legenda szerint két rivális testvér vetélkedése a tornyok különbségének magyarázata. Az egyik 81, a másik 69 méter magas. Krakkó büszke polgárai építtették, hogy méltó párja legyen a királyi Wawel Székesegyháznak.
Egy másik legenda alapján, a templom őre a várost megrohamozó tatár seregeket észrevéve trombitaszóval riasztotta az őrséget, ám egy tatár nyíl eltalálta, megszakítva a vészjelzést. Emiatt, a mai napig óránként felhangzik a magasabb toronyból a trombitaszó, hogy aztán kurtán-furcsán véget érjen, emlékezvén a lenyilazott őrre. Ez a trombitaszó a hejnal, ami a magyar hajnal, azaz hajnali ébresztő szóból került a lengyel nyelvbe Báthori István idején.
A templom belsejében láthatjuk a gótika magasba szökő íveit, hivalkodó barokk elemeket, és a reneszánsz jellemzőit is. A templom bejáratától jobbra találjuk a csodatévő czestochowai „fekete madonna” egy gyönyörű másolatát.
A szentély freskóit a századforduló legnagyobb festője, Jan Matejko készítette.
A templom és talán egész Lengyelország legértékesebb műemléke Wit Sztwosz késő gótikus szárnyasoltára. A monumentális alkotás 11x13 méteres, és a művész 12 évébe került az elkészítése. Az oltár Mária és Jézus életének minden fontosabb mozzanatát ábrázolja. A magyarországi gótika legjelentősebb alakja, Lőcsei Pál valószínűsíthetően Wit Sztwosz műhelyében tanult, művei legalábbis az ő hatásáról tanúskodnak. Az oltárt a megszálló nácik Nürnbergbe szállították, a háború után került vissza eredeti helyére.

A Ryneket szegélyező házak mindegyikének története van, íme ezek közül néhány:

Wierzynek-ház, Rynek 16.

Eredetileg a 14. századból származó épület, homlokzata lombfüzéres díszítéseit a 18. században kapta. 1364ben fontos királytalálkozó színhelye volt. A gazdag Wierzynek család itt látta vendégül a lengyel, cseh, ciprusi, dán és magyar királyt. Emeletén száz éves étterem működik

Krzysztofory-palota, Rynek 35

17. századi épület, udvarán oszlopos loggiával és barokk díszkúttal. A legenda szerint itt élt a tudós Twardowszki, aki az örök fiatalságért cserébe eladta a lelkét az ördögnek. Az ördög csak annyit kötött ki, hogy Twardowszkinak tilos Rómába mennie. Ez könnyen tartható feltétel volt. Az ördög az idő múlásával megbánta engedékenységét és csapdát állított. Kocsmát nyitott a városban „Róma” névvel, amit a gyanútlan, és borissza Twardowszki meg is látogatott. Eljött az idő hát a pokolba költözéshez, de a találékony Twardowszki meggyőzte az ördögöt, hogy előbb töltsön el egy hetet a feleségével. Az ördög a hét letelte előtt megszökött, meggyőződve,  hogy áldozata élete a földön is pokol. Az örökifjú Twardowszkit végül egy kakas felvitte a Holdra, ahonnan minden este pókhálón ereszkedik le kedvenc krakkói kocsmáiba.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

[LAP TETEJÉRE]

Régészeti Múzeum, ul. Poselska 3.

Az 1850ben alapított múzeum egy egykori Karmelita kolostor gyönyörű épületében kapott helyet. Lengyelország történetét a paleolitikumtól a kora középkorig mutatja be, legértékesebb darabja egy 9. századi kőfigura, a szláv pogány istenség, Swiatowid szobra.
A múzeum hétfőtől szerdáig 10-14 óráig, csütörtökön 13-16 óráig, vasárnap 11-14 óráig tart nyitva, pénteken és szombaton pedig zárva van.

[LAP TETEJÉRE]

Érsekségi Múzeum, ul. Kanonicza 19.

A 14. századi épületben található múzeum vallási témájú festményeket és szobrászati alkotásokat mutat be a 14-16. századból. Itt láthatjuk az ország legrégebbi festett fa táblaképét (13. század), és néhány gyönyörű Madonna szobrot.
Karol Wojtyla, vagyis II. János Pál pápa 1951-58 között az épületben élt, emlékszobát rendeztek be lakóhelyéből.
A múzeum keddtől szombatig 10-15 óráig tart nyitva.

[LAP TETEJÉRE]

Állattani Múzeum, Ul. Grodzka

A Krakkói Akadémia egyik 15. századi épülete alagsorában kis zoológiai kiállítást találunk kagylókkal és lepkékkel a világ minden tájáról.

[LAP TETEJÉRE]

Czartoryski Múzeum, Ul. Sw Jana 19.

Lengyelország Nemzeti Múzeumának része, az egyik legfontosabb és leglátogatottabb múzeum az országban, Czartoryska hercegnő alapította 1800ban, az első történelmi gyűjteményként.
Tartalmaz görög, római, egyiptomi, etruszk kiállítást, keleti fegyvergyűjteményt, iparművészeti kiállítást, de legfontosabb régi képtára olasz, és németalföldi mesterek műveivel.
Legfontosabb művei Leonardo „Hermelines hölgy” című képe 1485ből, és Rembrandt „Tájkép az irgalmas szamaritánussal” című remekműve.
A múzeum keddtől vasárnapig 10-16 óráig tart nyitva, vasárnap a belépés ingyenes.

[LAP TETEJÉRE]

Néprajzi Múzeum, plac Wolnica 1.

A volt városháza 14. századi épületében található, Európa egyik legrangosabb néprajzi gyűjteménye, főleg krakkói és sziléziai népművészeti kiállítással. Betlehemi jászol gyűjteménye a világon egyedülálló, tökéletesen helyreállított paraszti szobabelsői páratlanok.
A múzeum kedden zárva tart, vasárnap pedig ingyenes.

[LAP TETEJÉRE]

Lengyel Festők Képtára

A főtéren a Posztócsarnok emeletén található, a romantikától a Fiatal Lengyelország mozgalomig mutatja be a legnevesebb alkotók műveit, élén Jan Matejko monumentális alkotásaival, melyek „Kosciuszko a raclawicei csatában” és az „Eskü Poroszországnak”. Vitatott műalkotása Wladysaw Pokawinski Extázisa.

[LAP TETEJÉRE]

Földtani Múzeum, ul. Senacka 1/3.

Ásványokat, kövületeket, és Lengyelország legnagyobb meteoritgyűjteményét láthatjuk itt.
Nyitvatartása hétfő kivételével minden nap 10-16 óráig.

[LAP TETEJÉRE]

Krakkói Történeti Múzeum, Rynek Glówny, Krzysztofory Palota

Mindent megtalálunk itt, aminek köze van Krakkó történelméhez, térképeket, festményeket a város középkori látképével, pénzérméket, órákat, sőt egy modellt a város 15. századi állapotáról. Emeletén krakkói szokásokat bemutató kiállítás láthatunk.

[LAP TETEJÉRE]

Krakkói Zsidó Történelmi és Kulturális Múzeum, ul. Szeroka

Lengyelország legrégebbi zsidó vallási épületében, a Régi Zsinagógában található. Keleti fala mentén szertartási tárgyakat találunk kiállítva, a csatlakozó termekben zsidó hagyományok és festészet gyűjteményét láthatjuk.
Szombaton a múzeum ingyen látogatható.

[LAP TETEJÉRE]

Matejko Ház, Ul. Florianska 41.

A neves történelmi festő, Jan Matejko szülőháza, a művész festményeivel, rajzaival, és emlékszobának berendezett műtermével.
Nyitva hétfő kivételével 10-16 óráig.

[LAP TETEJÉRE]

Mehoffer Ház, ul. Krupnicza 26.

Jozef Mehoffer, a Fiatal Lengyelország mozgalom egyik vezető alakja, festő és üvegfestő művész élt a házban. 1995 óta a művész életrajzi múzeuma, rengeteg alkotásával, eredeti környezetben, személyes tárgyaival és eredeti bútoraival bemutatva.

[LAP TETEJÉRE]

Krakkói Színházmúzeum, Ul. Szpitalna 21.

Egy 15. századi gótikus épületben kapott helyet a város színházi hagyományait bemutató kis múzeum díszletekkel, kosztümökkel, plakátokkal, bábokkal, színpadkellékekkel.

[LAP TETEJÉRE]

Patikamúzeum, ul. Florianska 25.

Európa egyik legnagyobb és legérdekesebb hasonló múzeuma, a 15. századi épület négy szintjét foglalja el, régi laboratóriumi felszerelésekkel, egy 17. századi fa mikroszkóppal, ritka gyógyszerészeti eszközökkel, könyvekkel, és a kiállítás legrégebbi darabjával, egy Libanonból származó 3000 éves gyógyszerészeti edénnyel.

[LAP TETEJÉRE]

Nemzeti Múzeum, Al Mickiewicza

Számos időszaki kiállítás mellett 3 állandó gyűjteményét tekinthetjük meg, a 20. századi lengyel képtárat, lengyel fegyver és egyenruha kiállítást, é s egy nagyszerű iparművészeti kiállítást. A felsorolt témakörökben teljesen áttekinti a 20. századi művészetet, a szecessziótól a kortársakig.

[LAP TETEJÉRE]

Természettudományi Múzeum

Az ország területéről származó állatpreparátumokat mutat be, legjelentősebb tárgya a prehisztorikus korból származó rinocérosz, melyet a mai Ukránia területén találtak.

[LAP TETEJÉRE]

Wyspianski Múzeum

A Fiatal Lengyelország mozgalom vezető alakja kiállítása. Stanislaw Wyspianski a művészetek végtelenül széles skálájával foglalkozott, festő, költő, üvegfestő, színdarabíró volt, a múzeum mindegyik művészeti ágban alkotott műveit megjeleníti. Élete fontos eszménye volt az Akropolisz, melyet leírásai alapján makettként összeállított a múzeum. Ebben a Wawelt szerette volna visszaállítani az ország politikai, művészeti, kulturális központjává. Utópisztikus elképzelése magába foglalt görög amfiteátrumot és római cirkuszt is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

[LAP TETEJÉRE]