Az ősz a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz és hideg égövi tájakon nem létezik. Hagyományosan a legtöbb országban ősszel nyitnak az iskolák, indul a tanítás.
A Föld északi féltekéjén szeptember, október és november, míg a Föld déli féltekéjén március, április és május az ősz hónapjai.
Ősszel, amikor egyre kevesebb a napsütés és csökken a hőmérséklet, a fák felkészülnek a télre. A zöld levelek sárgára, vörösre változnak, majd lehullanak. A színváltozást a levelek pigmentjeinek változása idézi elő.
A levelek zöld pigmentje a klorofill. A klorofill vörös és kék fényt nyel el a növényre eső napfényből. A levelekről visszaverődő fényben kevesebb a vörös és a kék, így a leveleket zöldnek látjuk. A klorofill-molekula nagy (C55H70MgN4O6). Nem oldódik a növényi sejteket megtöltő vizes oldatban, hanem a sejtekben található korongszerű kloroplasztok membránjaihoz kapcsolódik. A fotoszintézis, amelynek során a fényenergia kémiai energiává alakul át, a kloroplasztokban zajlik, ahol a klorofillban elnyelt fény szolgáltatja az energiát ahhoz, hogy a növény a szén-dioxidot és a vizet oxigénné és szénhidrátokká alakítsa át.
Ebben az endoterm folyamatban alakul át a klorofill által elnyelt fény energiája a szénhidrátokban (cukrokban és keményítőkben) tárolt kémiai energiává. A kémiai energia "hajtja" azokat a biokémiai reakciókat, amelyek során a növények növekednek, virágoznak és magot termelnek.
A klorofill az erős napfény hatására elbomlik. Az elbomló klorofillt a növények folyamatosan pótolják. A klorofill előállításához napfényre és melegre van szükség. Nyáron tehát a klorofill rendszeresen elbomlik és újratermelődik a levelekben.
Sok növény leveleiben van egy másik pigment is, a karotin. Ez a vegyület a zöldeskék és a kék fényt
nyeli el, ezért a karotinról visszavert fény sárgának látszik. A kloroplasztokban található karotin molekulája szintén nagy (C40H36). Ha egy levélben karotin és klorofill is van, a levél élénkzöldnek látszik. Az a fényenergia, amelyet a karotin nyel el, átkerül a klorofillhoz, amely ezt az energiát is a fotoszintézishez használja fel. A karotin kevésbé bomlékony vegyület, mint a klorofill, és még akkor is a levélben marad, ha a klorofill már eltűnt. Ilyenkor a levelet sárgának látjuk.
A levelekben olyan pigmentek is előfordulhatnak, amelyek az antocianinok közé tartoznak. Az antocianinok kék, kékeszöld és zöld fényt nyelnek el. Ezért az antocianinokat tartalmazó levelek vörösnek látszanak. Ezek a vegyületek - a klorofillal és a karotinnal ellentétben - feloldódnak a sejtnedvekben. Az általuk előállított szín nagyon érzékeny a pH-ra. Ha a sejtnedv kellően savas, a pigmentek élénkvörös színt idéznek elő, ha kevéssé savas, a szín inkább lilás. Az érett alma piros és a szőlő lilás színe az antocianinoknak köszönhető. Az antocianinok a sejtekben található cukrok és bizonyos fehérjemolekulák közötti reakció termékei. Ez a reakció nem zajlik le addig, amíg a sejtnedv cukorkoncentrációja nem elég nagy. A reakcióhoz fény is szükséges. Ezért fordul elő gyakran, hogy az alma egyik fele piros, a másik, árnyékban növekvő fele sárga.
Nyáron a víz és a tápanyagok a gyökerekből az ágakba és a levelekbe áramlanak. A fotoszintézis során keletkező cukrok a levelekből a fa más részeihez vándorolnak, ahol a kémiai energia egy része felhasználódik, a többi raktározódik. A rövidülő nappal és a hűvös éjszakák nyomán bekövetkező változások egyike, hogy az ág és a levél szára között parafaszerű membrán képződik. Ez a membrán gátolja, hogy a tápanyagok a levélbe jussanak. Ezért abbamarad a klorofill-termelés, és a levelek zöld színe elhalványul. Ha a levél karotint is tartalmaz, mint például a nyírfa levele, a színe sárgára vált. Azokban a falevelekben, amelyekben sok a cukor, antocianinok képződnek, mit például a vadszőlőben: ezek festik pirosra a leveleket.
Az őszi levelek szépségének senki sem tud ellenállni. Gyűjtsünk különböző formájú, színes leveleket. Hazaérve óvatosan mossuk le és szárítsuk meg őket. Ezt követően különbözőképpen tartósíthatjuk őket. A tartósított levelekből mozaik képeket készíthetünk, száraz csokrokat díszíthetünk.
Préselés
A legrégibb módja, hogy hosszabb ideig gyönyörködjünk a szép formájú színes őszi levelek szépségében, ha lepréseljük őket. A préselést már a kisiskolások is ismerik. Egy nagyobb, vastagabb könyvbe helyezzük a kisimított, papírtörölköző vagy itatós közé tett leveleket. Legalább egy hétig szárítsuk ily módon a leveleket. A kezelés eredményeként száraz, szépen kisimult, de törékeny leveleket kapunk. A leveleket mozaikszerűen kirakva akár képek is készülhetnek.
Tartósítás zsírpapírral
Igazítsuk zsírpapír közé a leveleket, az egészet borítsuk le tiszta törölközővel, vagy ronggyal. Közepesen meleg vasalóval simítsuk végig többször, így a leveleket a rájuk tapadt viaszréteg elzárja a levegőtől, míg a zsírpapír levéllel nem érintkező része összetapad. A leveleket vágjuk körbe úgy, hogy keskeny szegélyt hagyunk. Az így tartósított levelet akár dipa papírra, rajzlapra is felragaszthatjuk, és be is keretezhetjük.
Tartósítás mikrohullámú sütőben
Válasszuk ki a legszebb színű levelet. Ne használjunk lehullott, már száradásnak indult példányt. A sütőbe akár kis leveles ágat is tehetünk. Takarjuk le az egészet papírral. 30-180 másodpercre kapcsoljuk be a sütőt attól függően, hogy a levelek mennyire húsosak illetve szárazak. Ügyeljünk, hogy lángra ne lobbanjon. Ha a levelek nem száradnak ki kellőképpen, akkor a sütőből kivéve a levélszélek felpöndörödnek. Ha túlszáradnak, a levél megperzselődik. A sütőből kivéve a leveleket hagyjuk még egy-két napig szobalevegőn, majd fújjuk le őket akril tartamú lakkal. Ha a mikrohullámú sütőbe szilikagélt is teszünk, a szárító hatás még tökéletesebb lesz. Ilyenkor borítsunk szilikát 3 cm vastagon egy kisebb kartondoboz aljára. Ebbe helyezzük a leveleket úgy, hogy a levél ne érje a doboz oldalához. A levelet borítsuk be szintén 3 cm vastagon szilikával. A nyitott dobozt helyezzük a sütőbe. A 12 fokozatú sütőt állítsuk négyes fokozatra, a négy fokozatút kettesre. Ha a sütőnek kiolvasztó fokozata van, használjuk azt. A szárítási idő legyen 2,5-5 perc. A pontos szárítási időt és hőmérsékletet saját magunk kikísérletezhetjük.
Glicerines tartósítás
Keverjünk össze egy rész glicerint két rész vízzel. Öntsük a keveréket lapos edénybe, például serpenyőbe. Merítsük bele a levelet csipesz segítségével. Figyeljünk oda, hogy a levél teljes felülete érintkezzék a keverékkel. Ha szükséges, helyezzünk a levélre valami súlyt, hogy a levelek ne jöjjenek a felszínre, és a folyadék teljesen beborítsa a levélfelületet. Hagyjuk a leveleket az edényben állni néhány napig, majd vegyük ki, csöpögtessük le, és gyengéden itassuk le a fölösleges folyadékot puha ruhával. Ilyenkor a levél rugalmas, hajlékony marad. Száraz csokrok díszítésére is alkalmassá válik.
Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény fűződött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.
Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is.
Bérfizető, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.
A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1-je, továbbá november 11-e, Márton napja is. Márton napja már a XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntő kíséretében "Szent Márton vesszejét".
Az őszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szőlőfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte.
Mindenszentek napjára rendbe teszik a sírokat, gyertyát gyújtanak a temetőben. A katolikus falvakban, a házakban is gyújtottak gyertyát, minden halott emlékére egyet.
Baranya megyében ősszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.
A szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban, a szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak.
A szüret korábban az úgynevezett csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött. Egyes vidékeken a 18-19.században határozott időpontot adott meg rá a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság. Az időpont meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő vidékeken ezek az időpontok változtak, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. Az Alföldön a szüretkezdő nap általában Mihály napja, szeptember 29-dike volt. Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.), Erdélyben Gál napkor (október 16.), Borsod megyében Lukács napján (október 18.), Kőszeg vidékén Orsolya napkor (október 21.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napjáig (október 28.) kezdték meg a szüretet.
A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe tették a fürtöket. Ez vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a régen fa, ma már inkább alumínium - edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.
A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elősegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a szedést, akkor lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gondozásához kapcsolódott.
Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott.
A szüreti felvonulás
A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.
A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.
A dátum, ami kevés magyarázatra szorul. A százötvenöt évvel ezelőtt történt esemény pedig mára szomorú emlékezésre ad okot. Miután Világosnál letették a fegyvert, befejeződött az 1848-49-es szabadságharc. A császári haditörvényszék ítélete alapján pedig Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukás után kerültek az osztrákok fogságába. Ők a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Százötvenöt esztendővel ezelőtt, még a nap sem kelt fel, amikor I. Ferenc József osztrák császár akaratából az aradi vár egyik sáncában "por és golyó által" kivégezték Kiss Ernő honvédtábornokot, Dessewffy Arisztid honvédtábornokot, Schweidel József honvédtábornokot és Lázár Vilmos honvéd ezredest. Ezután csak kevés idő telt el, és esküjük megtartása miatt bitón oltották ki Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly honvédtábornokok életét. "Mit mondanának vitéz tisztjeim és katonáim, akiktől a harctéren mindenkor megkívántam, hogy vakon menjenek a halál torkába, ha most én hagynám el őket?" - vélekedett a legidősebb tábornok Aulich Lajos, ki kötelességének érezte bevárni a neki szánt jövőt. Ugyanígy vélekedett erről Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos, Vécsey Károly és Knezić Károly is. Schweidl József, aki 1849 májusától Pest, majd Szeged és Arad katonai parancsnoka volt, az aradi börtönben a következőképp gyónt: "...ártatlanul halok meg. Én a bécsi főhaditanács parancsából jöttem ide zászlóaljammal Olaszországból... ők parancsolták, hogy jöjjek Budára, hogy esküdjem hűséget a magyar kormánynak... s azután mint igaz magyar ember és hű hazafi harcoltam az ügy mellett, eskümhöz és nemzetemhez hű maradva." Hittek igazukban, esküjük szentségében, szavaik tisztaságában, így nyílt tekintettel várták a jövőt. S tudták jól, mire számíthatnak. Mind a tizenhárman meggyőződéssel vallották, hogy az általuk szolgált ügy méltó, igaz ügy, amelyért érdemes minden kockázatot, áldozatot vállalni. Sokáig bíztak abban, hogy a győztesek méltányosan ítélik meg esküjük és tiszta lelkiismeretük diktálta tetteiket. Levelek, naplórészletek bizonyítják ezt. Egészen az ítélet kihirdetésének órájáig reménykedtek, de felkészültek a védekezésre is. Amikor pedig eljött a végső óra, olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel előttük.
Aulich Lajos (1792-1849) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, 1849. Július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere.
Damjanich János (1804-1849) Szerb határőrcsaládból származott, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.
Dessewffy Arisztid (1802-1849) Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, alezredes, majd ezredes lett. 1849-ben tábornokká nevezték ki. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak.
Kiss Ernő (1799-1849) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. 1848. december 22-én altábornaggyá, 1849. január 9-én országos főhadiparancsnokká léptették elő.
Knézich Károly (1808-1849) A császári sereg tisztje volt, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849. Márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki.
Lahner György (1795-1849) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. Február 6-án tábornokká nevezték ki.
Lázár Vilmos (1815-1849) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert.
Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával.
Nagysándor József (1804-1849) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé.
Pöltenberg Ernő (1813-1849) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték.
Schweidel József (1796-1849) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták.
Török Ignác (1795-1849) Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká.
Vécsey Károly (1807-1849) Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta felszolgálatait. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ô is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.
Miért tört ki 1956-ban forradalmunk?
Októberi forradalmunk nem volt "éhséglázadás". A tízmilliós magyarság fizikai léte a kommunista rezsim által biztosított volt. A munkanélküliség sem vitte a tömeget az utcára. A forradalom okát: az országot uraló, idegen szuronyok segítségével hatalomra került, ostoba, primitív és a néptől elszakadt Moszkva hű kommunista funkcionárius had tehetetlensége és vezetési képességének minimalitása okozta. Az alapvető emberi jogok, a nemzeti büszkeség mélységes megsértése, az 1955-ös esztendô közép- és kelet-európai politikai változásai (Moszkva Belgrád kibékülése, az Osztrák Államszerződés, a varsói paktum létrehozása, a Bundeswehr megalakítása, a poznani és varsói 1956-os munkás mozgolódások) erősen kihatottak az 1956 őszén Magyarországon kialakult és egyre mélyülő belpolitikai feszültségre. Amit a kommunista párt nem kívánt vagy nem is tudott felmérni. A forradalom elôször békés jellegű diáktüntetéssel indult. Spontán volt. Csatlakozott hozzá Budapest lakossága, a fôvárosi nagyüzemek munkásai. Kommunisták és nem kommunisták. Amikor a tüntetők száma meghaladta a 300 000 főt, a pártvezetőség karhatalmi erőket vonultatott fel ellenük. Ugyanakkor a szovjet hadügyi és belbiztonsági szervek is megmozdultak. Ma már ismeretes, hogy Moszkvából 1956 nyara óta a KGB élénk figyelemmel kísérte a magyar belpolitikát. Ottani vezetők jobb értesülésekkel rendelkeztek, mint a Magyarországon, a népi demokratikus rezsimért felelős helytartóik. A legújabb 1956-os kutatások eredménye sejteti, hogy a szovjet "szervek" 1956. október 23-án számos helyen ügyesen és nagy rutinnal maguk is "beépültek" az elégedetlenkedôk táborába, sôt, azokat mi célból, nem tudjuk a pártvezetôség akkori összetétele elleni fellépésre manipulálták. A békésnek induló tüntetések a Magyar Rádió szákházánál 19.30 óra körül fegyveres harcba torkolltak. Ma már tudjuk, hogy az első lövéseket a székházat biztosító "kék" ÁVH karhatalma adta le, Mester János ÁVH-százados parancsára. A sortűznek azonnal halálos áldozatai lettek. Jóllehet, a központi pártvezetôség csupán október 23-án éjfélkor adott karhatalmi erői részére tűzparancsot Mester AVH-századosé (ma is él Budapesten) az "érdem", hogy személy szerint kirobbantotta esztelen utasításával a forradalmat. .
A szovjet hadsereg a magyar október első szakaszában
A Magyarországon 1956 szeptembere óta a szovjet Különleges Hadtest keretében állomásozó négy szovjet hadosztály (kettôőközülük repülőhadosztály) volt, időben felkészült "esetleges magyarországi karhatalmi bevetésre" (Malasenko altábornagy közlése, Moszkva 1993). Székesfehérvári és ceglédi ezredeit már október 23-án délelôtt riadókészültségbe helyezte. Szokolovszkij marsall, szovjet vezérkari fônök parancsára, moszkvai idô szerint 21.00 órakor a Hadtest erre kijelölt csapatai megkezdték Budapestre való felvonulásukat. A szovjet fegyveres erőket nem érte a magyar forradalom felkészületlenül. Szó sem lehet meglepetésrôl. Zsukov marsall már 1956 szeptemberében két tábori hadsereget vonultatott fel a szovjet Kárpáti Katonai Körzetbe. Ezeket úgy helyezte el és harckészültségbe, hogy szükség esetén mind Lengyel-, mind Magyarországon rövid időn belül bevetésre kerülhetnek. Ahogy ezt 1956. október 31-i felvonulásuk be is bizonyította. Ezen kívül Erdélyből és a "Kárpátokon túli területekrôl" (Kárpátalja) október 23. és 25. között több szovjet hadosztályt csoportosítottak át Magyarországra. A szovjet fegyveres erők összlétszáma a KGB-csapatokat nem számítva 16 hadosztályt, mintegy 180-200 000 főt tett ki. Páncélosaik, rohamlövegeik száma 1200 volt. Két repülőhadosztály is tartozott állományukba. Ezeket azonban tartalékban hagyták. A szovjet hadsereg 1956-os őszi katonai stratégiája három lépcsőben zajlott le. Október 23-án és 24-én csak "erődemonstrációkban" fitogtatták magukat. Úgy gondolták, mint Kelet-Berlinben 1953 júniusában, Budapesten való fel-alávonulásuk "megrémíti" a lázadó magyarokat és így szétszóródnak. Eme politikai elgondolásuk is egy hamis és hazug eszmevilág tézisein nyugodott. Tudjuk, nem így történt. A szovjetek második stratégiája a támadó hadművelet volt. Ezt október 25. és 28. között érvényesítették. De itt így Malasenko altábornagy, a Különleges Hadtest 1956-os megbízott vezérkari fônöke, 1994-ben Moszkvában "a kormányuk által meg volt kötve kezünk, önállóan nem operálhattunk". Ezenfelül a szovjet taktika is csapnivalóan rossz volt: páncélos erőkkel kívánták "móresre" tanítani az ellenük klasszikus partizánharcot folytató felkelőket. A "harmadik lépcső": 1956. november 4. és november 5. Malasenko: "Ekkor már Konyev marsall adta nekünk az utasításokat. A magyar kormányra (azaz a Kádár-klikk) nem kellett tekintettel lennünk!" Ez időben lőtték szét a szovjet divíziók Budapestet. Jóllehet, a szovjetek katonai intervenciója Magyarországon 1956-ban győzedelmes volt erkölcsileg a hadsereg vereséget szenvedett. Aránylagos veszteségeik is tetemesek voltak: 2260 halott, sebesült és eltűnt vörös katona, ebbôl 720 halott. S mindez kb. 20 napi bevetés alatt.
A hálaadás vagy angolul thanksgiving észak-amerikai ünnep. A hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyik legfontosabb ünnepnek számít, november hónap negyedik csütörtökén, Kanadában pedig, ahol az aratás általában korábban befejeződik, október hónap második hétfőjén ünneplik.

A mai Egyesült Államok területén az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az előző évben Plymouth-hoz érkező, az Újvilágba az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a vampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát. A történet szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták.
A hálaadás hagyományok szerinti történetének egyes részletei csupán az 1890-es és 1900-as évek elején alakultak ki, mikor az amerikaiakat megosztó polgárháború sebeinek begyógyítása és a nagyszámú bevándorló asszimilációjának megkönnyítése érdekében az amerikaiak igyekeztek megteremteni egységes nemzeti identitásukat.
Az Egyesült Államokban a hálaadás az egyik legfontosabb nemzeti ünnep. Sok amerikai a hivatalosan is munkaszüneti napnak nyilvánított csütörtököt követő pénteket is kiveszi szabadnapként. Ezen a négynapos hétvégén a közeli családtagok gyakran messziről hazautazva összegyűlnek, hogy együtt
ünnepelhessék a hálaadást, melynek elmaradhatatlan tartozéka a hálaadásnapi vacsora.
A vacsora hagyományosan legfontosabb eleme, a pulyka olyannyira egybeforrt az ünneppel, hogy a hálaadást néha "pulyka napnak" (Turkey Day, T-Day) is nevezik. Az ünnepi asztalon tradicionálisan szerepelnek még olyan fogások, mint a pulykához felszolgált töltelék, áfonyaszósz, krumplipüré, zöldbab illetve a sütőtöktorta.
Minden évben, hálaadáskor egy pulyka "kegyelemet kap" az elnöktől.
Az ünnep az USA-ban a karácsonyi szezon kezdetét is jelzi, sok amerikai család ilyenkor kezdi meg szokásos bevásárló körútját.
Ezen a napon játszanak egy NFL mérkőzést is, ami tovább növeli a nap jelentőségét az amerikaiak számára.
A kanadai hagyományok Martin Frobisher 1578-ban, Új-Fundlandon tartott lakomájára vezetik vissza az ünnepet. Valószínű, hogy az amerikai függetlenségi háború idején Kanadába menekült lojalisták hoztak magukkal sok, az ünnephez kapcsolódó hagyományt.
Hivatalosan először 1872. április 5-én ünnepelték a hálaadást Kanadában, a walesi herceg súlyos betegségből való felépülése alkalmából. A következő hivatalos hálaadás csak 1879-ben volt, mikor is a parlament nemzeti ünnepnek nyilvánította. Pontos időpontját többször áthelyezték, míg végül 1957-ben nyerte el a naptárban mostani helyét, október második hétfőjét.
"Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg Isten
szabadítását." (Zsoltárok 50:23)
Ugyanúgy, mint egy zsidó életében, egy keresztény életétől is elválaszthatatlan a hálaadás:
"Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó; se szemérmetlenség, se ostoba beszéd vagy kétértelműség: ami nem illik, hanem inkább a hálaadás." (Efezus 5:3-4)
A keresztények számára a hálaadás tekintetében is Jézus a példakép:
"Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala." (Kolossé 3:17)
Andromeda (Andromeda)
Triamgulum (Háromszög)
Pegasus (Pegazus)
Aries (Kos)
Pisces (Halak)
Aquarius (Vízöntő)
Capricornus (Bak)
Cetus (Cet)
Sculptor (Szobrász)
Az ősszel beköszöntő változások különböző allergiák és betegségek tüneteit idézhetik elő. Ha előre felkészülünk, elkerülhetjük a kellemetlenségeket!
A hörghurutos asztma, melyet légzési krízisek jellemeznek, súlyosbodhat a levegő nedvességtartalmának megnövekedésekor, valamint a gyümölcsökön és zöldségeken előforduló penészgomba spórák belélegzésekor. Asztmás rohamok okozója még a krizantém is, amely ebben az időszakban virágzik.
A gyomorfekély is könnyen előállhat, mivel az őszi gyümölcsökben gazdag étrend általában hozzájárul a gyomorsav koncentrációjának megnövekedéséhez és ez károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját. Ebből kifolyólag intenzív gyomorfájdalmak és émelygés jelentkezhet, különösképpen reggel és este.
A hörghurut, felső légutak megbetegedése, a nedves és hűvös évszakokban jelentkezik, leggyakrabban a gyerekek és idősek körében. Mik a tünetei? Fojtó köhögés és magas láz, melyeket általában antibiotikumos kezeléssel szűntetnek meg.
A náthás megbetegedések fejfájást okozhatnak, kellemetlen velejáróik az orrfolyás és tüsszentés. Előidézhetnek szemkörnyéki irritációt vagy orrnyálkahártya gyulladást, melyek speciális kezelést igényelnek.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük az évszakváltással jelentkező kellemetlenségeket? A kiegyensúlyozott,
vitaminokban gazdag étrend és a rendszeres étkezés felerősíti szervezetünk immunrendszerét, csökkentve így a megbetegedések esélyét. A réteges öltözködéssel is védekezhetünk a megfázással szemben, valamint segít, ha felkészülünk arra, hogy az időjárás-változások hatására a kedélyállapotunk is könnyen módosulhat.
Ha mégis felismerjük valamely őszi betegség első tüneteit, egy forró gyógynövénytea elfogyasztásával megsemmisíthetünk jó néhány baktériumot, valamint a C vitaminban gazdag gyümölcsök és zöldségek fogyasztása is segíthet a küzdelemben.
Forrás: wikipedia.hu / http://www.kfki.hu / http://indykfi.atomki.hu / www.kakukk.ro
Az őszi napozásnak rendkívül sok előnye van: nem kell magas faktorú fényvédő krémet használni, tovább lehet élvezni a fekvést, nem kell negyedóránként a vízbe vetned magad és ráadásul tömeg sincs. Természetesen sok mindent meg kell tenni, hogy a barnaság tartós maradjon:
Gondoskodjunk a megfelelő béta-karotin bevitelről: sütőtök, paradicsom, sárgarépa és barack tartalmazza a legnagyobb mennyiségben ezt az anyagot. A béta karotin egyrészt megvédi szervezetünket az UV sugarak káros hatásától a melanin termelés elősegítésével, másrészt garantálja a tartósabb barnaságot. Fogyassz répa vagy sütőtök levet napozás előtt és magadra vess, he azt hiszik indiai vagy!
Vitaminok - hát persze! Legfontosabbak az antioxidáns hatású vitaminok, C és E. A napozás az UV sugarak révén szabad gyökök képződését serkenti a bőrben. Ezek rontják az bőr rugalmasságát, serkentik az öregedését. Az antioxidánsok lekötik a szabad gyököket, segítik a bőr regenerációját, rugalmasságának megőrzését. C vitamint legnagyobb mennyiségben a paprika, a csipkebogyó és a citrusfélék tartalmaznak, míg az E vitamin az olajos magvakban illetve a teljes őrlésű gabona származékokban található.
Telítetlen zsírok, mint például az olíva olaj, illetve a hidegen sajtolt olajak biztosítják a bőr optimális zsírtartalmát, megakadályozva a hámlást, párolgást.
Folyadékbevitel: a bőr hidratáltsága garantálja a feszességét, frissességét. A szép bőr a bevitt folyadékmennyiségtől függ!
Az ősz nem csupán a színek tarka palettáját kínálja fel nekünk, hanem a gyümölcsök bő választékát is, melyből mindenki gusztusa szerint kiválaszthatja kedvenc csemegéjét.
Szőlő - a legegészségesebb gyümölcsök közé tartozik. Az ásványi anyagok közül leginkább káliumot tartalmaz, amely a helyes szívritmus működéshez szükséges, a C-, E-, valamint a B-vitamin csoportjai befolyásolják az immun- és idegrendszert és az anyagcserét. A szőlő szervezetünkre való hatása függ a színétől is. A fehér szőlőt ajánlott fogyasztani tüdő- és májbetegségek, visszerek esetén, a piros szőlőt tüdő-megbetegedések és asztma esetén, míg a sötét szőlő tisztítja a szervezetet, segít a légúti gyulladásoknál és a vérszegénységnél. A szőlőben található rost segít kiválasztani a szervezetből a toxikus anyagokat. Függetlenül a színétől, a szőlő csökkenti a koleszterin „rossz” szintjét, s emeli a „jó” - védő koleszterinszintet, így óvja szervezetünket az érelmeszesedéstől.
Szilva - a szerves savak készletraktára, elsősorban az almasav, az A-provitamin és a B-vitamin csoportjaié. Alacsony nátriumtartalma miatt a szív- és érrendszer megbetegedésben szenvedőknek ajánlott. Jelentős szerepe van a köszvény és a reuma gyógyításánál, mivel tisztítja a szervezetet, megszabadítja a toxikus hulladéktól és a húgysavaktól.
Alma - könnyen emészthető, vitaminok, enzimek, szilikátok és festőanyagok bő palettáját tartalmazza. Figyelmet érdemel elsősorban a nagy mennyiségű oldódó rost- és pektintartalma miatt, amely megköti és elvezeti a szervezetből a nehézfémeket. C-vitaminnal együtt nagyon hatékony az érelmeszesedés megelőzésében és gyógyításában. Ezen kívül káliumban gazdag, s ahogy ezt már említettük, fontos szerepe van a helyes szívműködésben. Szeretné megerősíteni immunrendszerét? Fogyasszon el naponta legalább két darab almát. Az alma pozitívan befolyásolja az emésztést, a nem gyulladásos ízületi betegségeket, a köszvényt, a vérszegénységet, valamint az urológiai problémákat.
Körte - az almával ellentétben nagyobb a cukortartalma, nehezebben emészthető, azonban magasabb a C-vitamin tartalma. Az ásványi anyagok közül főleg káliumot, magnéziumot, kalciumot és foszfort tartalmaz. A körte zamatos leve erősíti az ereket, méregteleníti a szervezetet és elősegíti az epetermelést.
Rövidülnek a nappalok, ilyenkor egyre több időt töltünk meghitt otthonunkban. Az őszi esték a legjobb alkalmak arra, hogy lakásunkat felkészítsük a tél érkezésére és néhány dolgot átrendezzünk, átszervezzünk. A hideg őszi esték és a tél beállta előtt gondolnunk kell az energiamegtakarításra és a fűtésszámla csökkentésének lehetőségére. Sokan hővisszaverővel próbálkoznak, melyet a fűtótest mögé kell helyezni. Érdemes megvizsgálni az ablakok, ajtók állapotát is, azok hogyan szigetelnek, hol szivároghat ki a meleg. Egyedi hangulatot varázsolhatunk az ablakoknak, ha vastagagg anyagból készült függönyt helyezünk fel, melyet gazdagon ráncoljuk össze. Ilyen függönyt a szobák ajtóira is tehetünk, nagyon hangulatos, ráadásul a meleget is a szobában tartja. A forró nyári éjszakák után, amikor alig-alig használtunk egy-egy vékony takarók, előkerülnek a vastagabb paplanok. A hagyományosak és már megszokottakon kívül bátran kipróbálhatjuk a színes és mintás steppelt paplant is. Ez napjainkban fénykorát éli. Mutatós, nem szükséges hozzá huzat, a hálószoba elegáns dísze is lehet amennyiben napközben nem akarunk beágyazni. Ez az időszak a legalkalmasabb arra, hogy a szekrényekben is rendet tegyünk. A nyári holmikat rendezzük egy külön szekrénybe vagy polcra és a meleg, kötött ruháinkat helyezzük előtérbe. Így nem kell minden reggel felforgatnunk a szekrényt a megfelelő pulóver után. Jól tesszük, ha őszies ruhadarabjainkat átmossuk vagy legalább átöblítjük, hogy azok felfrissüljenek mielőtt felvesszük őket. Ha anyagi lehetőségeink megengedik új függönyöket is vásárolhatsz, melyek az ősz színeiben pompázhatnak: rozsdabarna, bordó, ezek meghittséget és intimitást kölcsönöznek a helyiségnek. Egyedi dekorációs elem lehet, ha egy tálba különböző formájú és színű leveleket helyezel, melyhez akár különböző árnyalatú gyöngyöket is társíthatsz. Az ablakpárkányra dísztököket és száraz leveleket is tehetsz, a beszűrődő fénynek köszönhetően páratlan színvarázst biztosít. A lehetőségek száma végtelem, minden a te fantáziádon múlik és attól függ, hogy milyen mértékben vagy nyitott az újításokra. A borongós, esős, szürke délutánokon vagy estéken sokan napfény után sóvárognak. A napsugarakat egy kis trükkel könnyűszerrel pótolhatjuk, ha a sötétebb szobákba akár az ablak fölé is egy fénycsövet szerelünk. Ez valóban olyan hatást kelt, mintha a helyiséget beragyogná a Nap, és igazán mutatós fénypótlója lehet otthonunknak.
2009.10.09.-18.
Magyarország legnagyobb és legjelentősebb kortárs összművészeti seregszemléje. Mint ahogy már megszokhattuk, a fesztivál szervezői az idén is rendkívül izgalmas műsort állítottak össze. A fesztivállátogatók kiemelkedő külföldi és magyar produkciókból szemezgethetnek, legyen az zene, színház, film, tánc, kiállítás vagy utcai esemény. A zenei programok közül ígéretes a francia Ensemble Linea koncertje a Trafóban, ahol Eötvös Péternek, az ezredforduló egyik legsikeresebb és legelismertebb operaszerzőjének legújabb kamaradarabjai is hallhatóak lesznek október 14-én. Marc Ribot, a New York-i underground jazz fontos alakja is hazánkba látogat, idén első ízben (október 17., Trafó). Ha a Millenáris Teátrumba téved október 13-án az érdeklődő, a Lukács Miklós Kvintett Cimbalom című DVD-jét bemutató koncerten vehet részt. A DVD 2008-ban készült, ám eddig a magyar közönség még nem láthatta. A Millenáris Pege Aladárnak, a „nagybőgő Paganinijének” is emléket állít. A magyar jazzélet jelentős zenészeiből alakult Pege Aladár Emlékzenekar október 15-én lép fel. Az idén negyedszázados fennállását ünneplő Amadinda Ütőegyüttes koncertjének a Thália Színház nagyszínpada ad helyet. Az ünnepi alkalomra, melyre október 11-én kerül sor, nem retrospektív műsorral készültek, inkább az új generációkompozíciói közül válogattak. A BŐF-höz kapcsolódik – már ötödször – a Nemzetközi Táncfilm Fesztivál, amelyen nemzetközi rövidfilmeket és többek között magyarországi filmes táncprodukciókat is láthatunk.
Időpont: 2009. október 1. - 2009. október 31.
A kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ a régió legnagyobb kulturális központjaként 1975. februárjában nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A fesztiválhoz népművészeti és kirakodó vásárok kapcsolódnak, melyek a város főteréhez méltó, hagyományokhoz és a történelmi környezethez illeszkedő sátrakban folyik. Az intézmény szakértelme, gyorsasága, megbízhatósága garancia a rendezvények színvonalas megszervezésére. Az intézményünk technikailag jól felszerelt 600 fős színházterme alkalmas színházi előadások, hangversenyek, pódium műsorok, opera, operett, balett, táncbemutatók, filmvetítések, ünnepségek, közgyűlések és konferenciák megrendezésére, még egyéb helységeink a kongresszusok, termékbemutatók, értekezletek, megbeszélések kiváló helyszínei.
Időpont : 2009. október 1. - 2009. október 4.
Számos 50 kulturális, sport, borászati, szórakoztató program közül választhatnak az érdeklődő hazai és külföldi látogatók. A bornapokhoz kapcsolódóan évente felváltva nemzetközi fúvós, illetve néptánc fesztivál színesíti a programot. Alkalmi bélyegzés október 2-án és 3-án a Móri Kapucinus téri Postahivatalban a postai nyitva tartás ideje alatt, illetve 2009. október 4-én vasárnap 10-12 óráig és 13-17 óráig. Kihelyezett postaszolgálat és alkalmi bélyegzés a Lamberg-kastélyban, a Szőlészet-borászat filatéliai kiadványokon c. kiállítás helyszínén. Bornapi emlékéremverés. Helyszín: Képző- és Iparművészeti Szabadiskola, Információs faház. Véradás 2009. október 3-án 11-17 óráig véradás, ingyenes vércukor és vérnyomásmérés 9.30 - 11.30 között a móri Vöröskereszt székházban (Táncsics M. u. 18.). A sportprogramokra a nevezés a helyszíneken történik. Vidámpark a fesztivál teljes időtartama alatt a Wekerle Sándor Szabadidőközpontnál. Sétarepülés a Hétkúti Lovasparknál.
Nyitott borospincék:
Időpont : 2009. október 2. - 2009. november 30.
Az ősz beköszöntével kezdetét veszi a már hagyományosnak számító Őszi Művészeti Hetek rendezvénysorozat, immár 6. alkalommal. Az elvárásoknak megfelelően idén is lesz színház, zene, közösségi programok és képzőművészeti kiállítások. A Madách Imre Művelődési Központ 2009-ben is várja az Őszi Művészeti Hetek programjaival minden kedves látogatóját!
Időpont: 2009. október 8. - 2009. október 12.
Az évente októberben, így a nyári kulturális turisztikai szezont is meghosszabbító "Veszprémi Játékok" Nemzetközi Gyermekművészeti Fesztivál Közép-Kelet-Nyugat Európa gyermekei, kultúrái találkozását, kölcsönös megismerését szolgálja. A fesztivál 1999 óta évente kerül megrendezésre, 6-19 éves gyermek és ifjú amatőr előadóművészek részvételével 5 nap időtartamban. Az elmúlt tíz évben 20 nemzet közel 9000 fővel vett részt a vidám, oldott hangulatú, de a profikhoz mérhető színvonalú rendezvényen. A város és a régió befogadta, ismertsége nemzetközileg is egyre nagyobb. Eseményeit minden évben nagy érdeklődés övezi, és a legjobbak gálaműsorai Veszprémben és Budapesten egyaránt teltházas produkciók. A neves, nemzetközi zsűri előtt az ének, a zene, és a mozgásművészet lehető legszélesebb skáláján történik a megmérettetés és a minősítés. A szakmai munka mellett veszprémi, balaton-felvidéki és fővárosi kirándulásokra is sor kerül. A résztvevők elhelyezése Veszprémben és a Balaton partján történik.
Időpont : 2009. október 02 - 04.
2009. október 2-4-ig ismét megrendezésre kerül a kétévente esedékes Villányi Vörösborfesztivál. A Diófás-téren, Eislingen- téren és a borudvarban péntektől vasárnapig zajlanak majd az események: pincészetek bemutatói, szüreti felvonulás, táncbemutatók, hagyományőrző programok és koncertek.
Időpont : 2009. október 02 - 04.
A Rácalmási Tökfesztivál az elmúlt években a tökfesztiválok sorában az ország legnagyobb rendezvényévé fejlődött. 2007-ben a háromnapos rendezvénynek 12 000 fő látogatója volt, 2008 októberében már 20 000 fő látogatóra számíthatunk. A Jankovich-kúria Rendezvény és Turisztikai Központ, a 385 hektár területű védett Nagysziget, az 5 km hosszú kiépített kerékpárút a Duna parton, olyan adottság, ami a siker egyik záloga lehet. A kúria adottságaival, újjávarázsolt klasszicista épületeivel lehetőséget ad mindennemű külső-belső rendezvényre: a tökkiállítások mellett a kézműves műhelyek működtetésére, a nagyszabású kulturális rendezvényekre a nagyszínpadon, kiállításokra és nem utolsó sorban gasztronómiai események sorára. A jól bevált hagyományok mellé új lehetőségek is beépültek a fesztivál programjába. Így, azok, akik sokadszor jönnek, sok újat találnak a fesztiválon.
Időpont: 2009. szeptember 17 - 27.
Idén negyedik alkalommal kerül megrendezésre az Örökség Fesztivál. Az Örökség Fesztivál - Pécsi Napok rendezvénysorozat programjai alkalmat adnak majd nem csak az örökségalkotás, a közvetítés vagy a térség legkülönfélébb örökségei által hordozott "belső különbözőség" vizsgálatára, hanem remélhetőleg annak megélésére is, hogy Pécs világörökségi és leendő kulturális fővárosi helyszínein ünnepelve mit jelent a várost, a városban szeretni -, hogy mit jelent Pécsett és mit jelent pécsinek lenni. Az Örökség Fesztivál – Pécsi Napok tizenegy napját évről-évre a kulturális-művészeti programok sokszínűsége, valamint a hagyományos és újszerű programelemek egyensúlya jellemzi. Ez alól a 2009-es programkínálat sem kivétel! A nyitányt a hagyományos délutáni fúvósgála és a Sétatéren hallható esti könnyűzenei koncert jelenti. A Kiscsillag 17-i fellépése nyomán számos könnyű-, jazz- és világzenei együttes adja egymásnak a stafétát a nagyszínpadon, valamint a Barbakán várárokban, de a komoly- és egyházi muzsika kedvelői is találnak ígéretes koncerteket a Haydn-év és a Vallási kultúra éve kapcsán. A mindennapos koncertek mellett nem maradhatnak el a nemzetiségi napok, a Veterán Gépjármű Találkozó, a XIV. Európai Bordalfesztivál, s a Szőlő és Bor Ünnepe sem. A Barbakán bástya idén is ünnepi díszbe öltözik – a fényfestéshez 2009-ben a Pécsi Püspökség ezer éves jubileuma adja a mottót. Folytatása következik a "PécsPerem" c. tavalyi kezdeményezésnek, mely a külvárosokba is elvitte a fesztivál forgatagát. Az önmagában is gazdag eseménysorozathoz mindemellett kapcsolódik a III. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó programja is. Szeptember 17-27. között tehát mindenkit vár az Örökség Fesztivál – Pécsi Napok!
Időpont: 2009. október 03.
A szervezők a természeti értékek védelme mellett kiemelt jelentőséget tulajdonít a kultúrtörténeti emlékek, néprajzi értékek megőrzésének, népi kismesterségek ápolásának is, és fennmaradásukért komoly erőfeszítéseket tesz. E program keretein belül kerül minden évben megrendezésre a Csákvári Lovasok Baráti Körének Pányvavetéstársszervezésével a Mihály-napi Lovas- és Pásztortalálkozó. A rendezvény gyökereit a Fornapusztán (egykori Fornaszentmiklós) tartott Miklós-napi vásár, később gulyásbál, és a Csákváron Szent Mihálykor tartott rendezvények jelentik. A két egykori település összeolvadásával létrejött mai Csákvár területén mindig is igen elterjedt volt az állattartás. Ezt jelzi az is, hogy a település római katolikus védőszentje Szent Mihály, melynek napja a gazdasági év őszi fordulója, így számos fontos pásztorkodással, gazdálkodással kapcsolatos szokás és hiedelem kapcsolódik hozzá. A hagyományok szerint egyes helyeken ekkorra esett a Szent Györgytől Szent Mihály napjáig tartó legeltetés tradicionális befejező napja. A csákvári Esterházy-uradalom pásztorait azonban más kötelezettség terhelte, a ridegen tartott gulyát az első hóig kellett a legelőn tartaniuk. Ezért is mondogatták:
"Szent Mihálykor
Hideg szél fúj, esik is,
Esterházy gulyásának
Nincsen szűre, fázik is."
A rendezvény legfőbb célkitűzése, hogy elődeink ételei, szokásai, eszközei és az ezeket bemutató szavak ne csak múzeumokban és szótárakban, hanem a mindennapi életben is megőrzésre kerüljenek. A rendezvényen a látogatók így nemcsak finom ételeket és szórakozást találhatnak, hanem megelevenednek előttük a hagyományos pásztor- és lovasélet csaknem elfeledett mindennapjai is.
